Nyelvtörténet I.

1. A nyelvi változás és a nyelvi rendszer kapcsolatai. A nyelvi változások okai. A nyelv történetének fogalma. Intra- és extralingvális tényezői. (BBB 7–17., KP 13–14., KP 23–68.)

2. A magyar nyelvtörténet korszakai. A magyar nyelv történeti vizsgálatának a forrásai. A magyar nyelvemlékek típusai.  (BBB 17–62., BBB 84–93., KP 15–22.)

3. A hangváltozások általános kérdései: okai, típusai (tónikus és kombinatorikus), lefolyásuk módjai, jellegzetességei. Területi, időbeli és nyelvbeli terjedésük (szórványos, szabályos). (BBB 97–100., KP 109–114.)

4. Mássalhangzórendszerünk ősmagyar kori állapotai (a korszak elején és végén) és változásai. A zöngésségi korreláció kialakulása és terjedése az ősmagyar mássalhangzórendszerben. (BBB 101–106., KP 115–123.)

5. Magánhangzórendszerünk ősmagyar kori állapotai (a korszak elején és végén) és változásai. A szóvégi redukálódási folyamatok az ősmagyar korban és az  ómagyar kor elején (tővégi magánhangzók, diftongusok). (BBB 106–111., KP 123–127.)

6. Mássalhangzórendszerünk állapotai és változásai az ómagyar korban: fonémaváltozások., redukciós folyamatok, egyéb asszociációs változások. (BBB 111–143., KP 301–317.)

7. Magánhangzórendszerünk állapotai és változásai az ómagyar korban. Rövid magánhangzóink változási tendenciái (nyíltabbá válás, labializáció) az ómagyar korban. (BBB 143–169., BBB 176–180., KP 318–337.)

8. A hosszú magánhangzók és diftongusok fejlődése az ősmagyar kortól. (BBB 109–110., BBB 169–175., 337–347.)

9. A magyar mássalhangzó- és a magánhangzórendszer állapotai és változásai a középmagyar kor elejétől napjainkig. (KP 596–609., KP 710–718., KP 789–792.)

10. A szókincs változásának általános jellemzői. A magyar szókincs eredetbeli rétegei, ezek arányai nyelvünkben. A magyar nyelv ősi és belső keletkezésű szavai. (BBB 259–277., BBB 307–374., KP 173–174., KP 176–187.)

11. Jövevényszórétegek a magyar nyelvben: iráni, török, szláv, német, latin és újlatin jövevényszavak. (BBB 278–300.)

12. Az idegen eredetű szavak meghonosodásának általános jellegzetességei. A vándorszavak, nemzetközi szók. A tükörszavak. (BBB 300–306., KP 188–193.)