Nyelvtörténet I. (lev.)

1. A nyelvi változás és a nyelvi rendszer kapcsolatai. A nyelvi változások okai. A nyelv történetének fogalma. Intra- és extralingvális tényezői. (KP 13–14., KP 23–68., KMNyt. 8–11.)

2. A magyar nyelvtörténet korszakai. A magyar nyelv történeti vizsgálatának a forrásai. A magyar nyelvemlékek típusai.  (KP 15–22., KMNyt. 11–15.)

3. A hangváltozások általános kérdései: okai, típusai (tónikus és kombinatorikus), lefolyásuk módjai, jellegzetességei. Területi, időbeli és nyelvbeli terjedésük (szórványos, szabályos). (KP 109–114., KMNyt. 18–20.)

4. Mássalhangzórendszerünk ősmagyar kori állapotai (a korszak elején és végén) és változásai. A zöngésségi korreláció kialakulása és terjedése az ősmagyar mássalhangzórendszerben. (KP 115–123., KMNyt. 20–25.)

5. Magánhangzórendszerünk ősmagyar kori állapotai (a korszak elején és végén) és változásai. A szóvégi redukálódási folyamatok az ősmagyar korban és az  ómagyar kor elején (tővégi magánhangzók, diftongusok). (KP 123–127., KMNYt. 25–26.)

6. Mássalhangzórendszerünk állapotai és változásai az ómagyar korban: fonémaváltozások., redukciós folyamatok, egyéb asszociációs változások. (KP 301–317., KMNyt. 28–32.)

7. Magánhangzórendszerünk állapotai és változásai az ómagyar korban. Rövid magánhangzóink változási tendenciái (nyíltabbá válás, labializáció) az ómagyar korban. (KP 318–337., KMNNyt. 32–37., 38–39.)

8. A hosszú magánhangzók és diftongusok fejlődése az ősmagyar kortól. (KMNyt. 26–27., 37., 39–41.)

9. A magyar mássalhangzó- és a magánhangzórendszer állapotai és változásai a középmagyar kor elejétől napjainkig. (KP 596–609., KP 710–718., KP 789–792., KMNyt. 42–46.)

10. A szókincs változásának általános jellemzői. A magyar szókincs eredetbeli rétegei, ezek arányai nyelvünkben. A magyar nyelv ősi és belső keletkezésű szavai. (KP 173–174., KP 176–187., KMNyt. 103–113., 125–126.)

11. Jövevényszórétegek a magyar nyelvben: iráni, török, szláv, német, latin és újlatin jövevényszavak. (KMNyt. 113–121.)

12. Az idegen eredetű szavak meghonosodásának általános jellegzetességei. A vándorszavak, nemzetközi szók. A tükörszavak. (KP 188–193., KMNyt. 121–125.)